A Fehér megyei alsópiáni iskolában opcionális tantárgy a „királyi játék“

Gyulafehérvártól 20 kilométerre, jól karbantartott úton haladva érkezik a vendég a többcsillagos szálloda és a kétszáz személygépkocsi befogadására tervezett parkoló mögötti, hazai szinten legnagyobb golfpályához.

A Fehér megyei Alsópiánon a „királyi játéknak” tartott golf tantárgyként szerepel a helyi iskola órarendjében. A kezdeményezés Nicolae Ursu iskolaigazgatóé, aki a helyi Paul Tomiţa golfklubot is vezeti. Az órákon megtanulják a játékot, és úgynevezett caddie-ként pénzre válthatják az iskolában szerzett tudásukat – tudtuk meg az igazgatótól.
A caddie ütőhordozó, a játékos által elütött labdát követi, az ütőket hordja, nyilvántartja az eredményt. „A helyi golfpályán egy menetre legalább 20 lejt kapnak, ha azonban elnyerik a játékos tetszését, ennek a többszörösében részesülnek” – tájékoztatott Ursu, hozzátéve: mindezek mellett a diákok jelentős személyekkel: sportolókkal, diplomatákkal, hercegekkel – például Dumitru Sturdzával – kerülnek kapcsolatba, és nem rejtett óhajuk, hogy idővel játékosként lépjenek fel.
Ursu szerint a gyerekek versengenek a caddie-szerepért, eközben megtanulják, mit jelent a versenyszellem, illetve a piacgazdaság, de azt is, hogyan kell viselkedni. Az oktatást elméleti szinten, a játékszabályok, szakkifejezések megtanításával kezdik, az ütési technika helyes elsajátítása viszont rengeteg gyakorlatot kíván. Játékoskarriert a helybeliek közül kevesen választanak, felsőbb osztályokba Szászsebesre, Gyulafehérvárra mennek, többnyire hétvégén térnek csak vissza, meséli az igazgató.
Az országos bajnokságon azonban, a piáni elődöntőn a kolozsvári, sepsiszentgyörgyi, dévai, temesvári, bukaresti játékosok mellett az induló negyvenkilenc játékosból tizennyolcan helybeliek voltak, ami ugyancsak alátámasztja e klub jelentőségét.
Az alsópiáni a legnagyobb pálya
Az alsópiáni pálya 2008 óta, amikor kilenc kupáról tizennyolcra növelték, országos szinten a legnagyobb, 70 hektáros játéktérré vált, a terület megduplázása pedig a mérkőzéseket is nehezebbé tette. A megyei tanács az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusra, Ion Dumitrel Fehér megyei tanácselnök szerint a természet adta előny nemcsak lehetőség, kötelez is egyben.
A románok első profi golfjátékosa a legszebb hazai golfpályát hagyta örökségül. A megyei tanács a piáni polgármesteri hivatallal társulva kiépítette az utakat, bevezették a vizet, villany- és telefonhálózatot, a golfpálya szomszédságában hétvégi házak építése végett felparcelláztak egy 10,40 hektárnyi területet, szálloda épült.
Az ügyvitelt, területrendezést Ioan Străjan műépítész vette át, elődje Ioan Bolog volt, aki Paul Tomiţával együtt úttörőnek bizonyult a pálya létrehozásában, illetve a golf népszerűsítésében. A csapadék felfogására mesterséges tavat hoztak létre, melynek vize a pálya karbantartását szolgálja. A golfpályát üzletemberek, újgazdagok, előkelőségek, neves sportolók látogatják, akik időközben felfedezték golf iránti vonzalmukat, a vidék képe lassan átalakul.
Az úttörő Tomiţa
A Paul Tomiţáról elnevezett, 1995-ben megalakult klubot, illetve az Alba Golf Challenge verseny jelentőségét Mihály király pártfogása még jobban aláhúzta. Az 1914-ben Felsőpiánon született Paul Tomiţa volt ugyanis a román királyi ház hivatalos golftanára.
Tevékenységét 1930-ban a băneasai Country Club sportkörben kezdte, a Puiu Ghica herceg által behozott Jean Baptiste Lammaison francia, majd 1932-37 között az angol T. J. Baker foglalkozott vele, ez utóbbi segítette képességei kibontakoztatásában, végül 1938-ban a londoni profik egyesületétől tanári kinevezést nyert.
1975. évi nyugdíjazásáig számos generációt nevelt, ő maga pedig majdnem minden kontinenst bejárt, 1968-ban az olaszországi, 1969-ben az angliai, ugyanebben az évben a szingapúri, 1970-ben csehszlovákiai, argentínai, 1971-ben egyesült államokbeli, 1972-ben ausztráliai, 1973-ban spanyolhoni világbajnokságokon képviselte hazáját. Nyugdíjazása után Alsópiánon, a még 19 éves korában vett házba költözött, melynek kertjében az unokák jóvoltából ma is látható egy minigolfpálya.
Játszották Pesten és Bukarestben
A golf romániai történetéről Paul Tomiţa, Mihály király, illetve a Hohenzollern-család tanítómestere így vall:
„Amikor a golfkör megalakulásáról beszélnek, az túlságosan érdekes, szép és tragikus is egyben. Nem is tudom honnan kezdjem, annyi mindent meséltek már róla. A valóság az, hogy 1923-ban egy amerikai üzletember golfpálya létesítésének szándékával kereste fel Bukarest polgármesterét. Az amerikai megvásárolta a területet, igen sok pénzt költött, míg megtisztította és rendbe hozta. Én később értem oda, a véletlen pedig úgy hozta, hogy egy francia golftanárral, a Puiu Ghică herceg által behozott Jean Baptiste Lammaisonnal kezdtem el a golfot. Őutána következett J. T. Baker, aki mindent kihozott belőlem, és a későbbiekben támogatott.”
Magyarországon a játékot 1902-ben gróf Andrássy Géza mutatta be a budapesti lóversenypályán, az első golfpálya pedig 1908-ban Tátralomnicon épült a későbbi többszörös golfbajnok, Lauber Dezső tervei alapján, melyen 1910-ben rendezték meg az első versenyt.
1910-ben megalakult a Budapesti Golf Club, a 20-as évekre pedig a magyar golf európai színvonalra emelkedett. 1952-re a golfot politikai okokból nemkívánatossá nyilvánították, újjászervezése a 70-es évektől veszi kezdetét, majd 1989-ben megalakul a Magyar Golfszövetség.
Már a 15. században játszodták
Az első, golffal kapcsolatos írásos emlékek 1457-ből származnak, amikor II. Jakab király és a skót parlament, a skótok íjászatgyakorlásra ösztönzése végett, a futball mellett betiltották a golfot is. Később az 1502-es, Anglia és Skócia közti békeegyezmény szükségtelenné tette a lakosság félkatonai képzését. Az első ismert polgári golfozó Sir Robert Maule volt, aki 1527-ben Bary Links területén, Carnoustie közelében játszott.
A sport Franciaországba Stuart Mária révén jutott el, aki 1567-ben az első női játékos volt. A featherie (tollal töltött labda) 1618-ban jelent meg. Amerikában elsőként egy 1659-es rendelet említi, amelyben megtiltják a New York állambeli Albany utcáin való játékot. Az első nemzetközi meccsre 1682-ben, Leith városában került sor, ahol a skótokat képviselő York hercege és George Patterson legyőzte az angol párost.
Az esemény kapcsán vált ismertté az első ütőhordozó (angolul caddie), egy bizonyos Andrew Dickson, aki York hercegének ütőit hordozta. 1826-ban készítették az első ütőnyelet hikorifából, 1891-ben pedig megjelent az első acél ütőnyél.
1848-ban látott napvilágot a featherie-nél könnyebb és olcsóbb guttapercha, amelyet 1898-ban a készítőjéről elnevezett kemény gumi borítású Haskell-labda követett. Az első tornára, mely Open Championship néven a mai napig fennmaradt, 1860-ban Prestwichben került sor. 1900-ban és 1904-ben pedig a golf az olimpiai játékokon szerepelt.
Hogyan játsszák a golfot?
Az alapvető szabályokat 1744-ben foglalta írásba a Gentlemen Golfers of Leith társaság, a modern golf szabályai pedig az 1754-ben alapított Royal & Ancient Golf Club of StAndrewshoz fűződnek. A játék célja egy legalább 42,67 mm-es átmérőjű és legfeljebb 45,93 gramm súlyú labdát a lehető legkevesebb golfütéssel, az elütő helyként megjelölt sík területről egy 10,8 cm átmérőjű, legalább százméteres körzetben elhelyezett lyukba bejuttatni.
Ha a labda nem üthető meg, a pályán kívülre kerül, elmerül egy tóban, stb., az ütés büntetőütésként megismételhető. Az ütéseket, amivel sikerül a labdát a lyukba beütni (golf-+ büntetőütések), pontozzák, és a végösszeget a nyilvántartó score-kártyára írják. A játék több változata ismert, játszható egyedül, avagy ellenfél ellen, első esetben, a stroke play esetén, a pálya végigjátszása a cél , majd a résztvevőket összevetik, a match play esetében pedig konkrét ellenfelet kell legyőzni.

Forrás: umsz.manna.ro