Hotel, Szálloda, Panzió, Motel, Villa, Apartmanház, Apartman, Diakszállás, Kulcsosház, Vendégház, Parasztház, Tájház, Menedékház, Kemping, Szoba
www.szálláskereső.com
www.panzió.com
www.vendégház.com
www.kulcsosház.com
Oldalainkat 63 vendég böngészi
|
|
Pénz helyett üdülési csekk |
|
A szállodatulajdonosok reménykednek, a köztisztviselők keseregnek az új juttatás miatt
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az üdülési jegyek bevezetéséről rendelkező sürgősségi kormányhatározat. Eszerint üdülési csekket az egyéni munkaszerződéses alkalmazottak kaphatnak; a magáncégek közül csak az elmúlt évet nyereséggel záró társaságok élhetnek ilyen juttatással. Közalkalmazottak is kaphatnak ilyen jegyet, de a vonatkozó döntés intézményfüggő.
A személyre szóló üdülési jegyek értéke 10 és 50 lej között van, és csak engedélyezett egységekben lehet felhasználni, a kiadásuktól számított egy éven belül. A jegy hat bruttó minimálbér értékével egyenértékű hozzájárulás a munkavállalók szabadságolási költségeihez, mely költségként leírható, nem adózandó kiadás.
Az ebédjegyek mintájára a munkaadó támogathatja az alkalmazottját egy általa megszabott összeggel, ami viszont nem lehet több 3600 lejnél. Ahol eddig vakációs pénz járt az alkalmazottaknak, ott ezt felváltja az üdülési csekk. Ezt a turisztikai minisztérium által felhatalmazott cégek nyomtatják ki, árusításuk esetén a bírság elérheti az ezer lejt is. A felhasználásukra vonatkozó részletes leírást a minisztérium még nem fogadta el. Régebbi javaslat A turisztikai szakmai szervezetek örülnek az új lehetőségnek, de a vállalkozók és munkavállalók keveset tudnak az új üdülési lehetőségről, és akad olyan is, aki már módosítana a törvényen. Egyébként a szakmai szervezetek évek óta szorgalmazzák az üdülési jegyek bevezetését. Az ország 21 kereskedelmi és iparkamarájának vezetői még 2007 elején összegyűltek Kovásznán és javasolták a kormánynak, valamint a parlamentnek, hogy fogadják el az üdülőjegyek alkalmazására vonatkozó törvénytervezetet. A résztvevők akkor elmondták: a hét év feletti romániai lakosságnak mindössze 30 százaléka töltötte lakhelyétől távol, üdülőhelyen vagy gyógykezelő központban szabadságát. Emellett például országos szinten évi 300 millió eurót költ az egészségbiztosító a szív-érrendszeri betegségek kezelésére, holott ezek kialakulása odafigyeléssel megelőzhető. Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint az üdülési csekk elősegítené a hazai turizmus fellendítését, ugyanakkor a munkavállalók egészségének a megőrzésében is szerepet játszana. Egy csekk nem tesz csodákat? „Elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik évek óta nem vakációztak, de a vakációs jegy birtokában elmennek valahová, ezzel együtt nem számítok csodára” – fejtette ki lapunknak Kalamár György. Az illyefalvi Rustica vendégház tulajdonosa elmondta: egyelőre nem ismeri pontosan a törvényt, de feltehetően elfogadja majd a vakációs jegyeket, azzal a feltétellel, hogy annak pénzre váltása nem lesz majd túl bürokratikus. Daragus Attila, a Kovászna Megyei Faluturisztikai Szövetség (ANTREC) elnöke korábban lapunknak elmondta: az üdülési csekk visszaszoríthatja majd a feketén működő panziók számát, hiszen csak hivatalosan bejegyzett panziók fogadhatják el azt. Hozzátette: számít a háromszéki panziók vonzerejének emelkedésére, hiszen a Prahova völgyével szemben alacsonyabbak az árak, és a pénzügyi válság miatt idén nem valószínű, hogy árat emelnek a panziótulajdonosok. Hasonlóan vélekedik a Zeta Vára panzió és kemping vezetője, Szőke Domokos is. Szerinte az intézkedés fellendítheti a turizmust, és a megfelelően ellátott vendégfogadó egységeket segíti, hiszen csak azok fogadhatnának vakációs jegyekkel érkezőket. Ezért az üdülési csekkeknek akár befektetésösztönző hatásuk is lehet. Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetője azt szeretné, ha az alkalmazottak a gyerekeik nevére írathatnák a vakációs jegyeket, mert így a fiatalok azokat beválthatnák valamelyik iskolai táborban is. Nagyvárosban nem számít Ezzel szemben a nagyvárosi szállodák nem számítanak forgalomnövekedésre az üdülési csekk bevezetése nyomán. Amint Kovács Zsolt, a kolozsvári Agapé hotel és étterem igazgatója elmondta, ugyanúgy, mint a többi kolozsvári szálló, ők sem részesei ennek a projektnek, hiszen Kolozsvár nem turisztikai látványosság. A hotel bár négycsillagos, nem rendelkezik welnessszolgáltatásokkal, így csak az átutazó turistákat tudják odavonzani. A pénz nagyobb jutalom A lapunk által megkérdezett vállalkozók kifejtették: egyelőre csak hírből ismerik az új jogszabály nyújtotta lehetőségeket. Kádár Rezső, egy sepsiszentgyörgyi faipari vállalkozás tulajdonosa az ÚMSZ-nek kifejtette: nem ismeri pontosan a vakációs jegyek nyújtotta kedvezményeket, de meglátása szerint a gazdasági válság idején alkalmazottait pénzzel lehet leginkább jutalmazni. „Eddig szabadságpénzt adtam, ami ugyancsak leírható költségként és nem adózzák, nem tudom ehhez képest, mivel nyújt többet a vakációs jegy” – fejtette ki a Fatip Kft. tulajdonosa. Ezzel szemben E. András – aki egy kis szolgáltató céget működtet – kifejtette: két alkalmazottjának biztosan ad majd vakációs jegyet, mert akkor legalább elmennek pihenni, nem másra költik a pénzt. Perre mennek a köztisztviselők a kormánnyal A közszférában egyedül a tanügyben lesz kötelező az üdülési csekk kiadása. A tanügyieknek eddig is kellett volna vakációs pénzt kapniuk, azonban sok helyen ezt a juttatást megtagadták tőlük. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben Lukács István igazgató lapunknak elmondta, eddig soha nem kaptak vakációs juttatást, annak ellenére, hogy törvény szerint járna. Az önkormányzat pénzhiányra hivatkozva nem tudta biztosítani nekik ezt. Tudomása szerint vannak megyék, ahol perre mentek ennek a juttatásnak az elnyeréséért, és van, ahol meg is nyerték a pert. Perelnek a kormánnyal a vakációs pénz üdülési csekkre váltása miatt a köztisztviselők is, jelentette be szakszervezetük. A köztisztviselők ragaszkodnak a törvény által előírt pénzben nyújtott ilyen juttatáshoz. Forrás: umsz.manna.ro |
Cikkek
| Hétvégén megnyitotta kapuit Hunyad megye, sőt a régió egyik leglátogatottabb gyógyfürdője: az algyógyi három medencés szabadtéri termálstrand, ahol tavaly közel kétszázezer turista fordult meg.
Idén a kellemes, közel 30 Celsius fokos termálvízben való lubickolás mellett a strand tulajdonosai számtalan egyéb szórakozási lehetőséget kínálnak az érdeklődőknek, a felnőttek számára 12 lejes gyerekek és nyugdíjasok számára 8 lejes belépődíj fejében. A fogyatékos személyek, háborús veteránok, illetve a 7 évnél fiatalabb gyerekek idéntől ingyen vehetik igénybe az algyógyi szabadtéri strandot.
Forrás: nyugatijelen.com |
|
|
A turizmusban rejlik a Székelyföld potenciálja, ez lehet a vidék húzóágazata – erre a következtetésre jutottak a hétvégi székely-udvarhelyi üzleti konferencia meghívottai. A 15. jubileumi Őszi Vásár nyitónapjának délutánján került sor Székelyudvarhelyen, a polgármesteri hivatal Szent István-termében arra a szakmai konferenciára, amelyen neves meghívottak előadásait hallgathatták meg a résztvevők. |
|
|
Az ország egyik legnagyobb turisztikai befektetését készül megvalósítani a háromszéki Vargyas községben egy osztrák befektetői csoport. Az erdővidéki település mellett jön létre a 60 millió eurós beruházás, számolt be Ernst Pebal. Az osztrák fővállalkozó szerint 33 hektáron létesítenek egy turisztikai központot, amely 160 férőhelyes hotelt, ifjúsági központot, sportpályákat, |
|
|
Nőtt a turisták száma az év első felében. A szállodaipar a növekvő keresletnek igyekszik megfelelni, idén 16 új hotelt adnak át. Az élelmiszerárak növekedése miatt ezek versenyképessége csökken. Ennek ellenére, egyre többen látogatják a vendéglőket, és átlagban hat lej borravalót hagynak a pincérnek. Nőtt a turisztikai fogadóegységekbe érkezők száma az év első négy hónapjában 4,2 százalékkal, |
|
|
Egyre népszerűbbek a székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében
A hegyek vonzzák leginkább a turistákat az idegenforgalmi csúcsidényben Erdélyben. A székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében népszerűbbek lettek; az idei szezonban máris közel öt százalékkal több turista kereste fel a vendégfogadó egységeket, mint tavaly. |
|
|
A szállodatulajdonosok reménykednek, a köztisztviselők keseregnek az új juttatás miatt
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az üdülési jegyek bevezetéséről rendelkező sürgősségi kormányhatározat. Eszerint üdülési csekket az egyéni munkaszerződéses alkalmazottak kaphatnak; a magáncégek közül csak az elmúlt évet nyereséggel záró társaságok élhetnek ilyen juttatással. Közalkalmazottak is kaphatnak ilyen jegyet, de a vonatkozó döntés intézményfüggő. |
|
|
Látnivalók
Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi régió együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. |
|
|
A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel:
- Északnyugat-Erdély (Északnyugat-romániai fejlesztési régió)
- Közép- és Kelet-Erdély (Közép-romániai fejlesztési régió)
- Délnyugat-Erdély (Nyugat-romániai fejlesztési régió)
A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja. Az Észak-Erdély - Dél-Erdély felosztás a II. világháború idején kapott politikai szerepet.
Az erdélyi magyarok manapság gyakran a következő geopolitikai felosztást alkalmazzák:
- Erdély (ezen belül Székelyföld)
- Partium
- Bánság (azaz Kelet-Bánság)
A tágabb értelemben vett Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km. |
|
|
A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Területe 57 000 km². Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok (Máramaros, Gutin-hegység, Szilágyság) határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos. Az Erdélyi-medencét többek között a Maros és Szamos folyók szelik át, de innen ered az Olt folyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.
A magyar honfoglalás előtt
Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e.. 1. évezredtől követhető nyomon. A korábban itt élő népek története az idők homályába vész. Az indoeurópai (iráni) nyelvű lótartó szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándoroltak a kelet-európai síkságról az Erdélyi-medencébe. Ekkor kezdődött el Erdélyben a vaskor. Az agatürszökről Hérodotosz tudósít, aki szerint a Maros-folyó (Marisz) mentén laktak, "trák szokás szerint éltek", békés természetű és gazdag nép voltak. |
|
|
|