Hotel, Szálloda, Panzió, Motel, Villa, Apartmanház, Apartman, Diakszállás, Kulcsosház, Vendégház, Parasztház, Tájház, Menedékház, Kemping, Szoba
www.szálláskereső.com
www.panzió.com
www.vendégház.com
www.kulcsosház.com
Oldalainkat 80 vendég böngészi
|
|
Egyre népszerűbbek a székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében
A hegyek vonzzák leginkább a turistákat az idegenforgalmi csúcsidényben Erdélyben. A székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében népszerűbbek lettek; az idei szezonban máris közel öt százalékkal több turista kereste fel a vendégfogadó egységeket, mint tavaly.
Benépesültek a székelyföldi turisztikai célpontok, a vendégfogadó egységeket májusban több mint hatszázezer turista vette igénybe, áll a Román Nemzeti Statisztikai Hivatal kimutatásában. „Rengeteg a látnivaló, és egyre jobbak a körülmények most már Erdélyben. Évek óta járom a vidéket, hatalmas a fejlődés, legalábbis Székelyföld központjában. Természetesen még ma is vannak vidékek, melyek csöppnyi előrehaladást sem mutatnak” – véli Bardóczi Tamás szombathelyi cégtulajdonos, aki családjával vakációzik Erdélyben. Egyre több a magyarországi turista „A 2005-ös decemberi „megtagadás” után érezhetően megcsappant a magyar vendégeink száma – szemléli naptári bejegyzéseit Kató Anna, a gyergyószárhegyi faluturizmus keretében működő egyik panzió tulajdonosa. – Közel három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy visszamerészkedjenek a magyarországiak a mi vidékünkre, de már egyre többen szeretnék idén felkeresni a székelyföldi célpontokat” – magyarázza. Igen népszerűek a falusi turizmus keretében szervezett programok, különösen a Hargita megyei Zetelakán, Parajdon, a Maros megyei Vármezőn és Nyárádgálfalván, a háromszéki Bálványoson, Torján, a kalotaszegi Kalotaszentkirályon, a Bihar megyei Magyarremetén, a máramarosi Koltón, valamint a dél-erdélyi Csernakeresztúron. Magyarország magasan vezet a küldő országok rangsorában, mutat rá Horváth Győző, egy budapesti turisztikai iroda tulajdonosa. „A magyar turisták átlagosan három napot töltenek Romániában. Számukra elsősorban az erdélyi, illetve székelyföldi úti célok vonzóak, de növekedik az érdeklődés a Partium, Dél-Erdély, Bukovina, sőt, a Duna-delta és a tengerpart, valamint az úgynevezett nagyvárosi hosszú hétvégék iránt is” – állítja Horváth. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a külföldi vendégek 62 százaléka az EU-ból érkezik, melyből 35 százalék magyarországi. „Legalább olyan szépek a helyek, mint Ausztriában, Svájcban. A lehetőségek mellett most már a körülmények is megfelelőek, az árak azonban jóval kedvezőbbek, mint az alpesi országokban” – mutat rá a turisztikai iroda vezetője. Ám jogos kivetnivalót is talál a külföldi turista, amint azt Jacques Villion francia turista elmondta, aki lapunknak arról panaszkodott, hogy nincsenek információs irodák, ahol a lehetőségek egy kalap alatt megtalálhatók, mint külföldön. Növekedett a gyógyturizmus-kereslet A szállodák, motelek, panziók lefedettsége 35 százalékos volt májusban, ami 2,2 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ami az éves adatokat illeti, közel 2,4 millió turistát regisztráltak az év első öt hónapjában a romániai vendégfogadó-egységek, ez pedig 4,6 százalékos növekedést jelent. A szállóvendégek többsége (74,1 százalék) szállodaszobát választott, és a vendégfogadó-egységekben összesen 5,8 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami 1,2 százalékos növekedést jelent 2007 hasonló időszakához képest. Az üdülőtelepek és a gyógyturizmus csillaga július elejétől már feljövőben van. Az itteni panziók, szállodák lefoglalásai július és augusztus hónapra már jelenleg több mint hetvenszázalékosak, a kovásznai panziók esetében ez az érték a 90 százalékot is eléri. Az ásványvízforrások, a mofetták, a termálvizek vonzzák elsősorban a külföldieket. Ami az árakat illeti, Székelyföld turisztikai egységeiben tavalyhoz képest idén átlag tíz százalékkal növekedtek a szolgáltatások árai. Egy hárommargarétás panzióban reggelivel együtt 80 és 100 lej közötti árat kell fizetni, míg egy kétmargarétás szálláshelyért 40 és 70 lej között fizet a vendég. Irány: külföld! Ami a hazai turisták szabadságtöltését illeti, egyre többen utaznak külföldre. Január és június között 4,6 millió személy lépte át a határt, ami 23 százalékos növekedést jelent. Amint azt az egyik csíkszeredai turisztikai iroda ügynöke, Köter Adél lapunknak elmondta, sokkal többen érdeklődnek mostanság a külföldi turisztikai lehetőségekről, mint mondjuk egy hónapja. Az ajánlatok tekintetében Görögorszában a legkedvezőbbek az árakat. Itt már 150 euróért el lehet tölteni egy hetet, és az ár tartalmazza az autóbuszos szállítást is. Bulgáriában, háromcsillagos szállodában, étkezéssel együtt már 250 euróért lehet egy hétig nyaralni, ez viszont nem tartalmazza a szállítási költséget. Középkategóriás árakat ajánl Kréta, ahol szállást és félpanziós ellátást lehet igényelni 450 euróért. Akinek a pénztárcája engedi, és kifizeti az ezer eurót is egy hétre, annak a francia Riviérán, Szardínia-, Korzika-, Tenerif- és Madeira- szigeteken is ajánlanak lehetőségeket. Forrás: umsz.manna.ro |
Cikkek
| Hétvégén megnyitotta kapuit Hunyad megye, sőt a régió egyik leglátogatottabb gyógyfürdője: az algyógyi három medencés szabadtéri termálstrand, ahol tavaly közel kétszázezer turista fordult meg.
Idén a kellemes, közel 30 Celsius fokos termálvízben való lubickolás mellett a strand tulajdonosai számtalan egyéb szórakozási lehetőséget kínálnak az érdeklődőknek, a felnőttek számára 12 lejes gyerekek és nyugdíjasok számára 8 lejes belépődíj fejében. A fogyatékos személyek, háborús veteránok, illetve a 7 évnél fiatalabb gyerekek idéntől ingyen vehetik igénybe az algyógyi szabadtéri strandot.
Forrás: nyugatijelen.com |
|
|
A turizmusban rejlik a Székelyföld potenciálja, ez lehet a vidék húzóágazata – erre a következtetésre jutottak a hétvégi székely-udvarhelyi üzleti konferencia meghívottai. A 15. jubileumi Őszi Vásár nyitónapjának délutánján került sor Székelyudvarhelyen, a polgármesteri hivatal Szent István-termében arra a szakmai konferenciára, amelyen neves meghívottak előadásait hallgathatták meg a résztvevők. |
|
|
Az ország egyik legnagyobb turisztikai befektetését készül megvalósítani a háromszéki Vargyas községben egy osztrák befektetői csoport. Az erdővidéki település mellett jön létre a 60 millió eurós beruházás, számolt be Ernst Pebal. Az osztrák fővállalkozó szerint 33 hektáron létesítenek egy turisztikai központot, amely 160 férőhelyes hotelt, ifjúsági központot, sportpályákat, |
|
|
Nőtt a turisták száma az év első felében. A szállodaipar a növekvő keresletnek igyekszik megfelelni, idén 16 új hotelt adnak át. Az élelmiszerárak növekedése miatt ezek versenyképessége csökken. Ennek ellenére, egyre többen látogatják a vendéglőket, és átlagban hat lej borravalót hagynak a pincérnek. Nőtt a turisztikai fogadóegységekbe érkezők száma az év első négy hónapjában 4,2 százalékkal, |
|
|
Egyre népszerűbbek a székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében
A hegyek vonzzák leginkább a turistákat az idegenforgalmi csúcsidényben Erdélyben. A székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében népszerűbbek lettek; az idei szezonban máris közel öt százalékkal több turista kereste fel a vendégfogadó egységeket, mint tavaly. |
|
|
A szállodatulajdonosok reménykednek, a köztisztviselők keseregnek az új juttatás miatt
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az üdülési jegyek bevezetéséről rendelkező sürgősségi kormányhatározat. Eszerint üdülési csekket az egyéni munkaszerződéses alkalmazottak kaphatnak; a magáncégek közül csak az elmúlt évet nyereséggel záró társaságok élhetnek ilyen juttatással. Közalkalmazottak is kaphatnak ilyen jegyet, de a vonatkozó döntés intézményfüggő. |
|
|
Látnivalók
Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi régió együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. |
|
|
A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel:
- Északnyugat-Erdély (Északnyugat-romániai fejlesztési régió)
- Közép- és Kelet-Erdély (Közép-romániai fejlesztési régió)
- Délnyugat-Erdély (Nyugat-romániai fejlesztési régió)
A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja. Az Észak-Erdély - Dél-Erdély felosztás a II. világháború idején kapott politikai szerepet.
Az erdélyi magyarok manapság gyakran a következő geopolitikai felosztást alkalmazzák:
- Erdély (ezen belül Székelyföld)
- Partium
- Bánság (azaz Kelet-Bánság)
A tágabb értelemben vett Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km. |
|
|
A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Területe 57 000 km². Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok (Máramaros, Gutin-hegység, Szilágyság) határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos. Az Erdélyi-medencét többek között a Maros és Szamos folyók szelik át, de innen ered az Olt folyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.
A magyar honfoglalás előtt
Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e.. 1. évezredtől követhető nyomon. A korábban itt élő népek története az idők homályába vész. Az indoeurópai (iráni) nyelvű lótartó szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándoroltak a kelet-európai síkságról az Erdélyi-medencébe. Ekkor kezdődött el Erdélyben a vaskor. Az agatürszökről Hérodotosz tudósít, aki szerint a Maros-folyó (Marisz) mentén laktak, "trák szokás szerint éltek", békés természetű és gazdag nép voltak. |
|
|
|