Hotel, Szálloda, Panzió, Motel, Villa, Apartmanház, Apartman, Diakszállás, Kulcsosház, Vendégház, Parasztház, Tájház, Menedékház, Kemping, Szoba
www.szálláskereső.com
www.panzió.com
www.vendégház.com
www.kulcsosház.com
Oldalainkat 83 vendég böngészi
|
|
Befektetésre éhes a turizmus |
|
Nőtt a turisták száma az év első felében. A szállodaipar a növekvő keresletnek igyekszik megfelelni, idén 16 új hotelt adnak át. Az élelmiszerárak növekedése miatt ezek versenyképessége csökken. Ennek ellenére, egyre többen látogatják a vendéglőket, és átlagban hat lej borravalót hagynak a pincérnek. Nőtt a turisztikai fogadóegységekbe érkezők száma az év első négy hónapjában 4,2 százalékkal,
elérte az 1,766 millió személyt, derül ki az Országos Statisztikai Hivatal legfrisebb adataiból. A belföldi turizmus 77,6 százalékot tett ki, míg a külföldi látogatók 22,4 százalékot, az arányok hasonlóak a tavalyi megfelelő időszakban tapasztaltakhoz. Szállodák előnyben
„A télen voltak vendégeink, amíg volt hó, a tavasz azonban nem csúcsidőszak nekünk“ – mondja D. A. háromszéki panziótulajdonos. A kihasználtságuk a téli hónapokban nyolcvan százalékos volt (16 szobájukból általában tizennégy foglaltak), azonban tavasszal nagyon visszaesett.
Az év elejének turistái inkább a szállodák mellett döntöttek, közel 74 százalékban. A vendégéjszakák száma elérte a 4,2 milliót, ez 0,1 százalékos visszaesést jelent a 2007-es hasonló adathoz képest. A vendégéjszakák 78,6 százalékát román turisták töltötték el. A helykihasználási index az első négy hónapban 26,5 százalékos volt, egy százalékkal kevesebb, mint tavaly. A szállodák helykihasználása magasabb volt az átlagnál, több mint harmincszázalékos. Csökkenő versenyképesség
A növekvő élelmiszerárak érzékenyen érintik a szállásadókat, mivel legtöbbjüknek élelmezést is kell vállalniuk. D. A. szerint a hazai élelmiszerárak magasabbak, mint a környező országokban, ez pedig versenyképességi hátrányt jelent számukra. A meglátással egyetért a Fivestar Hospitality szakértője, Sorin Ionescu is, aki szerint hátrányt jelent a rossz infrastruktúra is.
A két említett tényező miatt egyelőre Románia nem válhat a tömegturizmus egyik célországává. Ehhez jól strukturált stratégia és folyamatos fejlesztések kellenek, mondja a szakember. „Törökország vagy Görögország például húsz éven keresztül fektetett be a turizmusba, mielőtt a jelenlegi eredményeket elérte volna“ – magyarázza. Úgy látszik, egyelőre a kulturális és az ökológiai turizmus marad mint rövid távú cél.
Ennek ellenére a szállodaépítések üteme magas: idén várhatóan 16 új szállodát adnak át. A szállodaipar inkább a háromcsillagos szegmensben fejlődik, itt van ugyanis a legnagyobb kereslet. A szakértők szerint a fejlesztések a következő időszakban Bukarest és a nagyvárosok (Kolozsvár, Temesvár, Konstanca, Brassó, Craiova) felé irányulnak majd. A befektetők helyi üzletemberek és a nemzetközi hotelláncok lesznek.
A nemzetközi hotelláncok, mint a Ramada, Golden Tulip vagy a Continental azonban inkább a luxusszállodák építésére fognak koncentrálni. Jelenleg Bukarestben található a hotelszobák 11,8 százaléka. A Fivestar Hospitality adatai szerint a bukaresti szállodákban a szobánkénti átlagos számla 56,2 euró. Az utóbbi két évben ötezer új hotelszobával bővült a kínálat Romániában, amely most eléri a 85 ezer szobát. Növekvő kereslet a vendéglátóiparban
A hazai jövedelemnövekedések egyik eredménye, hogy megnőtt a kávézók és a vendéglők forgalma. Két évvel ezelőtt 5067 vállalkozás működött csak a vendéglőiparban (leszámítva a szállodákat), idénre ezek száma elérte az 5439-et a Visionwise adatai szerint. A forgalom növekedésével a pénzügyi forgalom is nőtt évről évre. 2003 és 2006 között a vendéglők pénzügyi forgalma átlagban harminc százalékkal lépte túl a korábbi értéket.
A kávézók üzleti forgalma pedig közel harmincöt százalékkal növekedett évente az említett időszakban. Átlagban Romániában egy személy háromszor étkezik étteremben havonta, és 6,83 lej borravalót hagy a pincérnek. Legbőkezűbbek a bukarestiek, ők a számlán felül átlagban 9,21 lejt hagynak a pincérnek, míg legfösvényebbek az erdélyiek, ők csak 5,51 lejj plusszal honorálják átlagban a szolgáltatásokat. Forrás: umsz.manna.ro |
Cikkek
| Hétvégén megnyitotta kapuit Hunyad megye, sőt a régió egyik leglátogatottabb gyógyfürdője: az algyógyi három medencés szabadtéri termálstrand, ahol tavaly közel kétszázezer turista fordult meg.
Idén a kellemes, közel 30 Celsius fokos termálvízben való lubickolás mellett a strand tulajdonosai számtalan egyéb szórakozási lehetőséget kínálnak az érdeklődőknek, a felnőttek számára 12 lejes gyerekek és nyugdíjasok számára 8 lejes belépődíj fejében. A fogyatékos személyek, háborús veteránok, illetve a 7 évnél fiatalabb gyerekek idéntől ingyen vehetik igénybe az algyógyi szabadtéri strandot.
Forrás: nyugatijelen.com |
|
|
A turizmusban rejlik a Székelyföld potenciálja, ez lehet a vidék húzóágazata – erre a következtetésre jutottak a hétvégi székely-udvarhelyi üzleti konferencia meghívottai. A 15. jubileumi Őszi Vásár nyitónapjának délutánján került sor Székelyudvarhelyen, a polgármesteri hivatal Szent István-termében arra a szakmai konferenciára, amelyen neves meghívottak előadásait hallgathatták meg a résztvevők. |
|
|
Az ország egyik legnagyobb turisztikai befektetését készül megvalósítani a háromszéki Vargyas községben egy osztrák befektetői csoport. Az erdővidéki település mellett jön létre a 60 millió eurós beruházás, számolt be Ernst Pebal. Az osztrák fővállalkozó szerint 33 hektáron létesítenek egy turisztikai központot, amely 160 férőhelyes hotelt, ifjúsági központot, sportpályákat, |
|
|
Nőtt a turisták száma az év első felében. A szállodaipar a növekvő keresletnek igyekszik megfelelni, idén 16 új hotelt adnak át. Az élelmiszerárak növekedése miatt ezek versenyképessége csökken. Ennek ellenére, egyre többen látogatják a vendéglőket, és átlagban hat lej borravalót hagynak a pincérnek. Nőtt a turisztikai fogadóegységekbe érkezők száma az év első négy hónapjában 4,2 százalékkal, |
|
|
Egyre népszerűbbek a székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében
A hegyek vonzzák leginkább a turistákat az idegenforgalmi csúcsidényben Erdélyben. A székelyföldi kirándulóhelyek a külföldiek körében népszerűbbek lettek; az idei szezonban máris közel öt százalékkal több turista kereste fel a vendégfogadó egységeket, mint tavaly. |
|
|
A szállodatulajdonosok reménykednek, a köztisztviselők keseregnek az új juttatás miatt
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az üdülési jegyek bevezetéséről rendelkező sürgősségi kormányhatározat. Eszerint üdülési csekket az egyéni munkaszerződéses alkalmazottak kaphatnak; a magáncégek közül csak az elmúlt évet nyereséggel záró társaságok élhetnek ilyen juttatással. Közalkalmazottak is kaphatnak ilyen jegyet, de a vonatkozó döntés intézményfüggő. |
|
|
Látnivalók
Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak. Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi régió együtt Külső-Erdélynek is nevezhető. |
|
|
A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel:
- Északnyugat-Erdély (Északnyugat-romániai fejlesztési régió)
- Közép- és Kelet-Erdély (Közép-romániai fejlesztési régió)
- Délnyugat-Erdély (Nyugat-romániai fejlesztési régió)
A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja. Az Észak-Erdély - Dél-Erdély felosztás a II. világháború idején kapott politikai szerepet.
Az erdélyi magyarok manapság gyakran a következő geopolitikai felosztást alkalmazzák:
- Erdély (ezen belül Székelyföld)
- Partium
- Bánság (azaz Kelet-Bánság)
A tágabb értelemben vett Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km. |
|
|
A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Területe 57 000 km². Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok (Máramaros, Gutin-hegység, Szilágyság) határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos. Az Erdélyi-medencét többek között a Maros és Szamos folyók szelik át, de innen ered az Olt folyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.
A magyar honfoglalás előtt
Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e.. 1. évezredtől követhető nyomon. A korábban itt élő népek története az idők homályába vész. Az indoeurópai (iráni) nyelvű lótartó szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándoroltak a kelet-európai síkságról az Erdélyi-medencébe. Ekkor kezdődött el Erdélyben a vaskor. Az agatürszökről Hérodotosz tudósít, aki szerint a Maros-folyó (Marisz) mentén laktak, "trák szokás szerint éltek", békés természetű és gazdag nép voltak. |
|
|
|
